beleszeretek valakibe, nagyon féltékeny leszek rá, és szinte már történeteket kombinálok, hogy hogyan és milyen szituációkban csalhat meg a másik.
Jelen esetben egy külföldi, mediterrán országból származó férfit ismertem meg az Interneten fél évvel ezelőtt. Zárkózott típusú nagyon intelligens, jóképű férfi. Hosszas kapcsolattartás után találkoztam vele először, nagyon gyorsan beleszerettem, és ő is kimutatta az érzelmeit a maga visszafogott stílusában. Az első találkozó óta tartjuk a kapcsolatot, azóta már kétszer találkoztunk, de a harmadik találkozó után mindennek radikálisan vége lett. Talán a probléma abban is gyökerezik, hogy én 36 évesen már nem csak egy “majd meglátjuk mi lesz” típusú távkapcsolatot szerettem volna, hanem valami konkrétumot.
Az utolsó hosszabb találkozásunk alkalmával az ő országában volt egy pár vitánk főleg a féltékenységem és bizonytalanságom miatt, amikor pl. egy nőtől este sms-t kapott, amire nem válaszolt, és a nő reggel újra írt neki! Teljesen kiborultam, és nem tudtam kontrollálni magam, becsapottnak éreztem magam, pedig azt is éreztem, hogy tisztel, kedvel engem, ezt hangsúlyozta is. Egy ideig türelemmel viselte, de elutazásom előtt két nappal, amikor újra kiborultam, sírtam, és hisztiztem a kedvenc éttermében (ahova meglepetésképpen vitt) egy női hívás miatt, akkor teljesen kiábrándult belőlem, és ennek hangot is adott. Elmondta, hogy ő egy 40 éves ember, aki azt csinál, amit akar, azért dolgozott annyit, hogy velem tölthesse a szabadságát, amit én a viselkedésemmel tönkretettem. Azt is mondta, hogy nem értem meg a dolgok lényegét, stb. Nem tudja elviselni ezt a viselkedést. Én akkor teljesen pánikba estem, és elmondtam neki, hogy azért viselkedem így mert megszerettem, távol élünk egymástól, és félek, hogy elveszítem, ezt sem hatotta meg hanem hirtelen megvetést éreztem a szemében, és az utolsó két napban teljesen megváltozott minden, habár szexuálisan az utolsó pillanatig együtt voltunk, a tiszteletet nem éreztem többé.
Miután hazaértem szinte teljesen megszakadt a kapcsolatunk, levélben kértem, hogy mondja el a véleményét, mit akar … Erre nem válaszolt … A legszörnyűbb számomra az volt, amikor 10 nap után újra megláttam azon az internetes oldalon, és ezt nagyon megalázónak éreztem, hiszen azt gondolom, hogy 6 hónap után legalább mondhatott volna valamit. Tudta az érzelmeimet, tudta, hogy fogom ellenőrizni őt az oldalon (ezt amikor észleltem idegesen jeleztem is neki), és képes volt ilyen fájdalmat okozni ennek ellenére ahelyett, hogy őszintén beszélt volna velem.
Doktor úr szerint valóban így “megundorodhatott” tőlem a többször előforduló féltékenységem miatt, vagy egyáltalán nem voltak érzelmei irántam, vagy egyszerűen elnyomta az érzéseit, és így volt képes fél éves “kapcsolat” után egyszerűen ignorálni, és ilyen megalázó módon kilépni az életemből. Kavarognak a gondolatok az agyamban, mert részben magamat is hibásnak tartom, részben pedig érzem, hogy erősebb érzelmeknek egy ilyen próbát ki kellene állniuk, és neki is meg kellett volna értenie az aggodalmamat. Szerintem ha egy 40 éves férfi újra az Internethez menekül, az vagy függő, vagy pedig nem egy érett egyéniség, mert akkor a problémákat nem így dolgozná fel…”
Kedves Levélíró!
A számonkérés és a neheztelés valóban tönkreteszi a kapcsolatokat, akár féltékenységből származik, akár más szorongásból, önbizalomhiányból vagy komplexusból. De sosem késő tanulni, és változni. Azt javaslom, hogy próbáljon meg nem számon kérni és elvárni semmit a lehetséges párkapcsolati partnereitől, mert csak ellentétes hatást ér el vele. Ehelyett próbáljon meg minél többet megadni abból, amire a másiknak szüksége van, és próbáljon meg lelkesen, örömmel és érdeklődéssel fordulni a partnere privát élete felé, és ne gyanakvással és félelmekkel amiatt, hogy önt veszteség érheti, és emiatt igyekeznie kéne bebiztosítani magát. Szóval a párkapcsolat alapja a másik szeretete, és ami tönkreteszi azt, az a saját érdekeink féltése, a védekezés, a birtoklási vágy és az ellenségeskedés.
Üdvözlettel:
Irtzl Károly
Kedves Irtzl Úr!
Köszönöm a válaszát!
Még egy rövid kérdés, szóval Ön szerint az elképzelhető, hogy a viselkedésemmel kioltottam az érzelmeket a volt partneremből, és komolyan gondolhatta, hogy mindent radikálisan lezár, (ha ezt nem is mondta ki világosan) és továbblép, tovább keresgél? Nincs értelme többé keresnem őt? Habár gondolom a levelemre a non verbális válasza az volt, hogy újra belépett a társkeresőbe … tehát ő továbblépett …
Kedves Levélíró!
Igen, ez elképzelhető. De nem tudhatjuk, hogy így van-e. Érdemes minden lehetőséggel számolni, és megtenni azt, amihez kedvet érzünk, aztán kiderül, hogy a partner hogyan reagál, vagy nem reagál …
Üdvözlettel:
Irtzl Károly